Docy

Kiválasztás

Estimated reading: 3 minutes 0 views

Hívjuk be a random, Python bővítményt
Megadjuk az „N” értékét (ez lesz a lista hossza)
Töltsük fel az „A” nevű listát (ez a kódrészlet egy N hosszúságú listát hoz létre, amelynek elemei 1 és 100 között véletlenszerűen generált egész számok, és a range() függvény segítségével hozza létre a listát.)
Ki írjuk az „A” nevű listát, zárójelek és egyébb jelek nélkül

				
					import random

N = 20
A = [random.randint(1, 100) for _ in range(0,N)]
print(*A)
				
			
				
					i = 0
				
			

Létrehozunk egy változót, i-t, amelynek kezdőértéke 0

				
					while A[i] % 2 != 0:
				
			

Ez a ciklus addig fog futni, amíg az aktuális indexű elem nem páros szám. Az A[i] megadja a lista i-edik elemét, a % 2 azt jelenti, hogy az adott szám osztható-e 2-vel maradék nélkül, a != 0 azt jelenti, hogy nem osztható maradék nélkül. Tehát a ciklus addig fut, amíg a lista következő eleme páratlan szám.

				
					i += 1
				
			

Ha az aktuális elem páratlan szám, a változó értékét 1-gyel növeljük.

				
					print(f'\n 1, Az első páros szám {A[i]} indexe {i}')
				
			

Miután találtunk egy páros számot, a print() függvény segítségével kiírjuk az első páros szám indexét és értékét.

A teljes kód így néz ki:

				
					i = 0
while A[i] % 2 != 0:
    i += 1
print(f'\n 1, Az első páros szám {A[i]} indexe {i}')
				
			

Létrehozunk egy for ciklust, amely az A lista összes elemére végigmegy.

				
					if A[i] % 2 == 0:
				
			

A if utasítás azt vizsgálja, hogy az aktuális elem páros szám-e. Ha igen, akkor az if blokk fut le.

				
					break 
				
			

blokkban található break utasítás megállítja a for ciklust, amikor talál egy páros számot.

				
					print(f'\n 2, Az első páros szám {A[i]} indexe {i}')
				
			

 Miután találtunk egy páros számot, a print() függvény segítségével kiírjuk az első páros szám indexét és értékét.

A teljes kód így néz ki:

				
					for i in range(len(A)):
    if A[i] % 2 == 0:
        break
print(f'\n 2, Az első páros szám {A[i]} indexe {i}')
				
			

A két megközelítés közötti különbség az, hogy az első megközelítés egy while ciklust használ, amely az első páros számot keresi, és csak akkor áll meg, amikor megtalálta. A második megközelítés egy for ciklust használ, amely az összes elemre végigmegy, és amikor megtalálja az első páros számot, azonnal megáll az if és a break utasítások segítségével.

				
					for i in range(len(A)):
				
			

Leave a Comment

Megosztom ezt a leírást
Tartalom